Regisztráció | Elfelejtett jelszó? | Elfelejtett felhasználónév?

Energiatudatos életmód

Felhasználó értékelés
Nagyon rosszNagyon jó 

Sergey Nivens/Pixmac

Sergey Nivens/Pixmac :: Sergey Nivens/Pixmac
Minden egyes alkalommal, amikor lakásunkban fűtünk vagy hűtünk, ebédet főzünk vagy autóba ülünk, olyan döntéseket hozunk, amelyek hatással vannak környezetünkre. Ilyenkor ugyanis fosszilis energiahordozókat (például földgázt, szenet, benzint) égetünk el, amely során üvegházhatású gázokat, elsősorban szén-dioxidot juttatunk a légkörbe. Ezzel pedig mindnyájan hozzájárulunk az éghajlatváltozáshoz.

A klímaváltozás legfőbb okozója ugyanis energiatermelésünk és -felhasználásunk jelenlegi módja, hiszen az összes szén-dioxid-kibocsátás döntő része valamilyen energiafogyasztás eredménye. Sokak fejében a légszennyezés kapcsán még mindig füstöt okádó gyárkémények képe rémlik fel, és hiszik tévesen, hogy az ipari létesítmények tehetők felelőssé a klímaváltozásért. A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon az összes felhasznált energia több mint egyharmadát közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fűtés, főzés, melegvíz-használat, világítás stb.

Az áram használata és a CO2-kibocsátás közötti kapcsolat talán kissé nehezebben megfogható, mint pl. a fűtés esetén, amikor mi magunk égetünk el valamilyen tüzelőanyagot, és sokszor saját szemünkkel is láthatjuk a kéményen eltávozó füstöt. Azonban ha egy kicsit jobban belegondolunk, az árammal is hasonló a helyzet, hiszen a legtöbb erőmű szenet vagy gázt éget el az áram előállításához. Vagyis ugyanúgy szén-dioxid kerül a levegőbe, a különbség mindössze annyi, hogy mindez nem az otthonunkban történik. Ráadásul a felhasznált erőforrásokban rejlő energia csaknem kétharmada elvész az áram előállítása és szállítása során.

Ahhoz, hogy otthonunkban 1 kilowattórányi áramot elfogyaszthassunk, az erőmű csaknem 3 kilowattórányi energiát használ fel!

Egyéni döntéseivel, hétköznapi szokásaival minden egyes ember hatással van az éghajlatváltozásra. Mit jelent mindez? Azt, hogy e döntések, szokások megváltoztatásával minden egyes ember tehet is a klímaváltozás ellen! Elég egy kis odafigyelés, apró változtatás, és közben még a megszokott kényelmünkről sem kell lemondanunk. Mi is hozzájárulhatunk az éghajlatváltozás lassításához, és még energiaköltségeinket is jelentősen csökkenthetjük.

Hatékony hőszigetelés

A régebben épült épületeknél a falakon, padlón és a tetőn át szökik el a fűtésre fordított energia 50-60%-a. Társasházi lakásoknál az így távozó hő lakásonként eltérő lehet, egy azonban biztos: jó hőszigeteléssel a veszteségek háromnegyede is lefaragható, a szigetelés költségei pedig az energiaszámlákban 4-5 év alatt megtérülnek. Ráadásul a légkondi használatát is elkerülhetjük, mert a jól szigetelt falak a nyári melegtől is védenek.

Zöldtető és egyéb növények a ház körül (repkény, nagy diófa, örökzöldek)

* A ház köré telepített növényekkel megspórolhatjuk a klímaberendezést, és javíthatjuk az épület energiagazdálkodását!
* A falra futtatott repkény, a fal mellé ültetett örökzöldek védik a falat a túlzott lehűléstől, a széltől, az esőtől, nyáron pedig hűvösen tartják.
* Az ablak elé ültetett lombos fa nyáron árnyékot ad, télen viszont beengedi a napfényt.
* A növények egyúttal megkötik a levegő CO2 tartalmát: egy közepes életkorú és méretű fa egy évben körülbelül 70 kg CO2-t köt meg!
* A tető felülete sokféleképpen hasznosítható. Például apró, szárazságtűrő növények telepítésére.
* Zöldtetőt nem csak lapostetőkön, de hagyományos, ferde tetőkön is ki lehet alakítani, persze megfelelő előkészítéssel. Elsősorban a vékony talajréteget és kevés gondozást igénylő növények jöhetnek szóba: a varjúháj, a kövirózsa, a csenkesz, de a kaktuszok is jól fogják érezni magukat a tetőre tűző napon a napkollektor mellett. A zöldtető kialakítása előtt a tető statikai vizsgálata és a fokozott vízszigetelés kulcselem.
* Aki valóságos parkra vágyik a háza tetején, az kialakíthat úgynevezett intenzív zöldtetőt. Ebbe tulajdonképpen bármilyen kisebb fa, cserje vagy évelő növény telepíthető, ami a városi parkokban is jól érzi magát. Figyelni kell azonban, hogy az intenzív zöldtetőkhöz – a vastagabb talajréteg és a növények hatalmas súlya miatt – erős födémszerkezet kell, építészeti szakvélemény nélkül tehát nem szabad belevágni.

Külső árnyékolás

Télen is, nyáron is energiát takaríthatunk meg a ház helyes árnyékolásával. Ha légkondi helyett árnyékolunk, akkor évente kb. 750 kWh áramfogyasztástól és 400 kg CO2-kibocsátástól kíméljük meg magunkat és környezetünket!

 

* A nyári túlmelegedés ellen a leghatékonyabban kívülre szerelt redőnyökkel vagy zsalugáterekkel védekezhetünk, így a külső hőmérséklethez képest 5-6 fokkal alacsonyabban tartható a szoba levegője. A külső árnyékolók ugyanis meggátolják, hogy ablaküveg hőcsapdaként elnyelje a napsugarakat, felforrósítva a lakást. A redőnyök és zsalugáterek télen is jó szolgálatot tesznek az ablak hővesztesége elleni védelemben. Télen napközben tartsuk felhúzva a redőnyöket, mert a napsugarakból a lakás télen is jelentős energianyereségre tesz szert, közvetlenül naplemente előtt azonban eresszük le őket, mert ezzel akár 30%-kal is csökkentjük az ablaküveg hőveszteségét.
* Az ablak fölé kinyúló, megfelelő nagyságú eresz nyáron, mikor magasan jár a nap, árnyékot ad, télen, alacsony napállásnál viszont nem áll jótékony a napsugarak útjába.
* Szintén hasznosak az erkélyek, ablakok fölé helyezhető árnyékoló ponyvák, mert ezek nemcsak az ablakot, de a falakat érő közvetlen napsugárzástól is védenek.

Homlokzatok

* A tervezés és kivitelezés a legtöbb esetben szakembert igényel, ezért legjobb, ha szakcégre bízzuk, de nem árt, ha mi magunk is tájékozódunk a fellelhető anyagok és technológiák között.
* A homlokzatoknál legalább 8-12 cm vastagságú szigetelőanyagot építsünk be, és ha nincs valamilyen műszaki, városképi vagy műemlékvédelmi akadálya, akkor mindig falak külső felületét szigeteljük! Nem érdemes a szigetelés vastagságán spórolni, mert a szigetelőanyag ára a teljes beruházási költségnek kisebb részét jelenti az állványozás, a munkadíjak, egyéb anyagok mellett. Néhány centivel vastagabb anyag tehát nem fogja jelentősen megdrágítani a szigetelést, viszont jelentősen csökkenti a gázszámlánkat.
* Ha már egyszer beruházunk, akkor érdemes jobb eredményre törekedni, mint az éppen aktuális hőtechnikai követelményértékek, ezzel sokat spórolhatunk, és ingatlanunk a jövőben is értékálló lesz.

Tető

Mivel a meleg felfelé áramlik, a tető a leginkább hűlő épületrész. A homlokzatok mellett tehát a tető szigetelése is kulcskérdés az energiafogyasztásban.
* Lapos tetőre legalább 14-16 cm hőszigetelés ajánlott.
* Ha sátortetős a házunk, és nem akarunk lakóteret kialakítani a padlástérben, akkor az úgynevezett fűtetlen padlástérben a hőszigetelő anyagot egyszerűen csak le kell teríteni, és lefedni valamilyen egyszerű, járható borítással.
* Ha a padlásteret, vagy legalább annak egy részét, lakótérként szeretnénk használni, a sátortető síkjában kell szigetelni. Általában nem elég a szarufák közötti részt kitölteni szigetelőanyaggal, mert így hőhíd képződhet, ami lerontja a szigetelést, és elindulhat a penészesedés. Ezért szükség van a szarufa alatt vagy felett egy második vagy akár harmadik réteg keresztirányú szigetelőanyagra is, amit a páralecsapódás elkerülése miatt párazáró, vagy párafékező fóliával kell kiegészíteni. Minden illesztésnél ügyelni kell, hogy ne maradjon rés a szigetelő-táblák között, ezzel kiküszöbölhetjük a hőhidakat.
* Mivel a tetőt éri legerősebben a napsugárzás, ezért a nyári hővédelemről fokozottan kell gondoskodni. Erre a legalkalmasabb az alumíniumfóliával borított szigetelőanyag.
További tippek a www.jotudni.hu/tippek/hoszigeteles.hu oldalon találhatóak.

Ablakok

A szobából elszökő hő jelentős része, akár 30%-a is az ablakokon át távozik, ez a hőveszteség nagyjából fele-fele arányban oszlik meg az üvegezésen és a réseken. A réseken elszökő meleget könnyen megfoghatjuk a keret utólagos szigetelésével.

* Az ablaküveg hőveszteségét utólag felszerelt pótüvegezéssel vagy a régi üvegezés cseréjével akár negyedére is csökkenthetjük. Az ablak felújításakor az illesztések tökéletesítése, a zárak javítása is szóba jöhet.
* Ha az ablakok olyan rossz állapotban vannak, hogy már nem javíthatók, érdemes lecserélni őket. Figyeljünk arra, hogy az ablak hőátbocsátási tényezője minél alacsonyabb legyen, amit az U-érték jelöl. Az újabb ablakok már 1,1 W/m2K körüli U-értékkel rendelkeznek.
* Ha tehetjük, válasszunk fa nyílászárókat, ezek ugyan drágábbak, mint a műanyagok, de tartósabbak, javíthatók, előállításuk pedig kisebb környezeti terheléssel jár.
* A hő elszökhet az ablaktok és a fal között résen is. Ezért a tokok helyes rögzítésére, a tok külső szigetelésére is oda kell figyelni. Régi ablakaink hővesztesége is csökkenthető, ha a fal és tok közti rész utólag kitöltjük szigetelő habbal.
* Ha nyílt égésterű gázkészülékeket üzemeltetünk (pl. cserépkályhák, kandallók, bizonyos típusú konvektorok), gondoskodjunk róla, hogy a szigetelés vagy ablakcsere után is meglegyen a kellő légcsere, amit az ablakba szerelt légbevezetőkkel oldhatunk meg.

Ajtók

* Az ajtókeret résein elszökő hő jelentős része megtakarítható utólagos résszigeteléssel.
* Az ajtó alsó szélére szereljünk szigetelő seprűt, amivel a küszöbnél keletkező veszteséget csökkenthetjük.
* Új bejárati ajtó beépítésekor a biztonság mellett a hőszigetelő-képességet is vegyük figyelembe.

(Forrás: Ökoszolgálat Alapítvány, www.okoszolgalat.hu)

Kapcsolódó cikkek

PARTNEREK

Közelgő események

No current events.

Kövesd a főnixmadarat!

SFbBox by afl odds